A II. világháború elvesztése után Magyarország újfent az ellenséges nagyhatalmak kezébe került, akik a potsdami értekezleten döntöttek sorsáról, még több területet véve el tőle, mint 1920-ban a Trianoni békediktátummal.

Ha nem is Murány várát, de a Beretkén található Murány-áttörés nevezetű tanösvényt ismerhették meg a Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola kalandvágyó tanulói.

 Krasznahorka azon néhány Szlovákia területén fennmaradt profán műemlékek egyike, amely nem esett áldozatul a háború alatti és utáni enyészetnek.

1752-ben két énekeskönyv került kiadásra zempléni nyelvjárásban (a történelmi Zemplén, Ung, Szepes, Abaúj Vármegyék területén élő szlovákok nyelvjárása, ford. megj.) Hlasz pobosnoho spéványa (1752) – énekeskönyv és a Svetoho Dávida kralya a proroka szto i pedzesátz soltári (1752) – énekeskönyv.

Immár 7. alkalommal került sor a Badizer barlangásztársulat, a Hrabina vadásztársulat és az Ardó-i önkormányzat által megszervezett téli túrára.

A funkcionalizmus Kassán címmel tematikus gyalogos városnézéseket szervez a Kassai Információs Központ minden hónap első hétvégéjén.

2012. január 14-én a rozsnyói járás mindkét területi végén Újévi túrára került sor. Várhosszúrét önkormányzata, valamint a Csemadok Szalóci Alapszervezte szerveztek túrát a természetet kedvelők részére.

Szlovákiának 9 nemzeti parkja van: a Tátrai Nemzeti park (1949), a Pieninek Nemzeti Park (1967), az Alacsony-Tátra Nemzeti Park (1978), a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park (1988), a Kis-Fátra Nemzeti Park(1988), a Polonina Nemzeti Park (1997), a Murányi-fennsík Nemzeti Park(1998), a Nagy-Fátra Nemzeti Park (2002) és a Szlovák karszt Nemzeti Park (2002).